Helischer-gyűjtemény

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Műemlékjellegű könyvtár. Könyv- és tudománytörténeti kutatásban lenne jelentősége.

Helischer József (1779-1844) esztergomi polgár, városi tanácsos magánykönyvtárát – amely 2538 kötetből, több kéziratból és térképből állt – végrendeletileg a városra hagyta, nyilvános közkönyvtár alapítása céljából. Néhány ősnyomtatványtól kezdve, a XVII-VIII. századi európai tudományos irodalmon keresztül a hazai reformkor alkotásaiig (pl. Széchenyi István művei) tartalmazott kiadványokat. Főleg latin és német, kisebb részben francia és magyar nyelven teológiai, történelmi, földrajzi, jogi stb. (kisebb részben a reformkori hazai szépirodalmi) alkotásokból állt.

Később Kiss Mihály városi főjegyző és Lőrinczy Rezső esztergomi főorvos hagyatékával, majd 1907-ben Feichtinger Sándor orvosi könyvtárával bővült. Szerény mértékben az alapító adományából gyarapították is (pl. a Czuczor–Fogarasi szótár). Helyi kiadványokat is tartalmazott.

1905-ben hivatalosan is városi könyvtárrá nyilvánították és a városházán volt elhelyezve. Használata azonban nehézkes és szűk körű volt. 1967-ben az akkor 40.000 kötetre tervezett és felépített új könyvtárba került. 1988-ban helyhiány miatt bedobozolva a Balassa Bálint Múzeumba szállították.

Helischer saját kezű könyvjegyzékéből, az 1884-es könyvlajstromból, majd az 1932-es leltárkönyvből nagy vonalakban tájékozódni lehet a gyűjtemény tartalmáról. Részletesen feldolgozva nincs, ezért is, meg hozzáférhetetlensége miatt is, sajnos a kutatók jelenleg még nem használhatják.

2013-ban a helyhiány miatt amúgy is a múzeumban elhelyezett Helischer gyűjtemény „hivatalosan” is tartós letétbe került a Balassa Bálint Múzeumban. A múzeum egy pályázat keretében vállalta a gyűjtemény restaurálását, sőt, feldolgozását is. 2014-ben megnyílt a Látványtár, ahol a Helischer gyűjtemény restaurált kötetei kiállításra kerültek, megtekinthetők, illetve kutatási célra is használhatók. (Balassa Bálint Múzeum, 2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 13.)