2013-ban Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját ünnepli az ország. Az emlékév alkalmából Gárdonyi életművét bemutató sátrat készítenek, amellyel bejárják az országot. A láthatatlan ember arcai c. kiállítás már megtekinthető Egerben.
Kiállításokkal, kerekasztal-konferenciákkal, színházi produkciókkal, gyermek- és családi programokkal és egyéb kulturális attrakciókkal ünnepli az ország, Eger és Gárdony városa, illetve az egri Dobó István Vármúzeum 2013-ban Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját – közölte Király Júlia irodalomkutató, a vármúzeum muzeológusa. Az emlékév eseményeinek koordinálására emlékbizottságot hoztak létre, amelyben, többek között helyet kapott L. Simon László kultúráért felelős államtitkár, Habis László, Eger polgármestere, Tóth István, Gárdony polgármestere és Keller Péter, az író dédunokája is – Közölte Király Júlia.
Mint elmondta, az emlékév alkalmából Gárdonyi életművét bemutató sátrat készítenek, amellyel az emlékév során bejárják az országot. Irodalmi fesztivált kívánnak szervezni, az olvasás és Gárdonyi életművének népszerűsítése érdekében, illetve kezdeményezik, hogy az egri Északi Városrész, a jövőben a Gárdonyi lakótelep nevet viselje. Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesülettel közösen felújítják Gárdonyi síremlékét, amely az elmúlt években súlyosan megrongálódott, illetve kezdeményezik a Gárdonyi-emlékház kertjének rehabilitációját az Emlékmúzeum szomszédságában lévő épület múzeumi, közösségi célú hasznosításával együtt.
Mindezeken túl Gárdony, az író szülővárosa is színes programmal várja az irodalombarátokat az emlékév alkalmából. Augusztus 3-án az Egri csillagok alkotójának születésnapján, illetve a megelőző napon országos rendezvénynek ad otthont Gárdony. Ekkor színházi előadással, tudományos emléküléssel, színes programfüzérrel, rendhagyó tárlatvezetésekkel fogadják az ünneplőket. A Velencei-tavi Galéria Gárdonyi könyvillusztrációkból rendez ez alkalomból kiállítást.
A tervek között szerepel, hogy felújítják Gárdonyi keresztelésének helyszínét, a Szent Anna-kápolnát, a Gárdonyi Géza Kulturális Központ irodalmi sorozatot tervez, ahol havonta egyszer kortárs írókkal, költőkkel, publicistákkal, festőkkel, grafikusokkal tartanak beszélgetést Gárdonyi Géza munkásságáról – sorolta Király Júlia.
Ugyanakkor az emlékév rendezvényei tulajdonképpen már ez év október közepén elkezdődtek, amikor megnyílt az író életét és munkásságát bemutató, A láthatatlan ember arcai című Gárdonyi Géza-kiállítás az egri Dobó István Vármúzeumban. A Gárdonyi életművet 2 teremben és 8 témában tárják a nagyközönség elé. Egy-egy egységben mutatják be Gárdonyi történelmi regényeit, az író titkos világát (különleges titkosírását), novelláinak és meséinek sajátosságait (Az én falum, Szüleim gyémántja voltam) valamint életművének szintézisét (Ida regénye). Gárdonyi hagyatékát múzeumpedagógiai elemekkel teszik „kézzel foghatóvá” (forgatható kockák, memóriajáték, satírozó táblák, mesesarok „mesesámlikkal”, stb…). A régi tárgyak, az izgalmas installáció, az interaktív elemek segítenek abban, hogy a látogatók Gárdonyi műhelyében érezhessék magukat, megismerjék számos, eddig ismeretlen arcát. A tervek szerint 2013-ban a tárlat és Gárdonyi országos vándorútra indul többek között Balassagyarmatra, Agárdra, Balatonfüredre és Székesfehérvárra.
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán, a Nádasdy uradalomban, az eredeti neve Ziegler Géza volt, írói pályafutása alatt számos álnéven publikált, a Gárdonyi vezetéknevet szülőfaluja után vette fel. Egerben 1897-ben telepedett le az édesanyjával, és vált a környezetében szimbólummá, egri remetének, kortársai láthatatlan embernek nevezték. Művei nagyrészét itt írta, többek között az Egri csillagokat is. Sokoldalú egyéniség volt, színműveket, meséket is írt; az irodalmi népiesség, szecesszió és a realizmus irányzataihoz állnak közel alkotásai. Sokan nem is tudjuk, hogy a Fel nagy örömre… kezdetű karácsonyi ének szövegét is ő írta.
forrás: olvasoterem.com