Az idén kilenc filmet jelöltek Oscar-díjra a legjobb alkotás kategóriájában, és ebből hat egy-egy regény alapján készült. A hatból öt olvasható már magyarul is, három egész friss. Az Oscar-gála ilyen értelemben a könyveké is.
Oscar-hétvége van, és az Olvasoterem.com is Hollywoodon tartja az egyik szemét: az idén is több adaptációt jelöltek az aranyszobrocskára, szám szerint hatot. Bizony, a Legjobb film kategóriában kilenc jelölt közül hat valamilyen könyv alapján készült. Bátran kijelenthetjük, hogy még ezen a hétvégén is, amikor a filmvilágé a főszerep, bizony a könyvek is előtérbe kerülnek. Nem szégyen a „Láttad már a filmet?” helyett az Oscar-gála előestéjén is azt kérdezni: „Olvastad már a könyvet?”
Lássuk, mely alkotásokról van szó. A Kaui Hart Hemmings regénye alapján forgatott film idén már nyert két rangos díjat: az Arany Glóbuszon ez a produkció vitte el a legjobb alkotásnak és a legjobb férfi főszereplőnek járó szobrot. Alexander Payne rendezését öt kategóriában jelölték az Oscarra, közöttük a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb rendező kategóriákban. 
Esélyes, hogy legalább egyet begyűjt, bár a mezőny a legfontosabb kategóriákban nagyon erős.
A regényről az Arany Glóbusz előtt még mi sem tudtuk, hogy itthon is megjelenik, azóta már meg is érkezett: az Utódok az IPC könyvek gondozásában került a hazai boltok polcaira. A történet egy férfiról szól, aki még azután is szereti a feleségét, hogy az eltaszította magától; egy olyan apáról, aki megpróbál visszatalálni a gyermekeihez, egy utódról, aki legalább egyszer az életben méltó kíván lenni elődeihez. Matt King az őseitől hatalmas földbirtokot örökölt Hawaii szigetén, a földi édenkertben. Gyönyörű modell a felesége, van két csodálatos lánya, és ügyvédként olyan munkát végez, amely megfelelő intellektuális kihívást jelent a számára. Ám hirtelen minden meginog körülötte, amikor felesége motorcsónak-balesetet szenved, és az orvosok közlik, hogy többé nem fog magához térni a kómából, és jó esetben néhány hét van hátra az életéből. Matt elhatározza, hogy személyesen közli a rossz hírt a család tagjaival. Először a nagyobbik lányát, Alexet keresi fel, aki egy bentlakásos iskolában tanul. Tőle tudja meg, hogy a felesége már régóta szeretőt tart. Először persze a harag keríti hatalmába, de azután úgy érzi, tartozik annyival Joanie-nak, hogy megkeresi az ismeretlen férfit, és lehetővé teszi a számára, hogy elbúcsúzzon az asszonytól.
A leleményes Hugo győzelme néhány kategóriában már inkább borítékolható: Martin Scorsese filmjét nem kevesebb mint 11 kategóriában
jelölték, közöttük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb vizuális effektusok kategóriákban. Scorsese az Arany Glóbuszon is besöpört egy díjat, ott ez a film kapta a legjobb rendezőnek járó szobrot.
A könyv már kapható itthon is a boltokban, Magyarországon a Libri Könyvkiadónak köszönhetően olvashatjuk Hugo kalandjait. Hugo Cabret a forgalmas párizsi vonatállomáson él, teljes titokban. Az árva kisfiú az épület rejtett járataiból felügyeli a pályaudvar óráinak működését. Ám amikor a sorsa, akárcsak az általa javítgatott fogaskerekek, összekapcsolódik egy könyvmoly kislány és a pályaudvar mogorva játékboltosának történetével, élete és legféltettebb titka is végzetes veszélybe kerül. Egy különös rajz, egy féltve őrzött jegyzetfüzet, egy ellopott kulcs, egy mechanikus ember és Hugo apjának rejtett üzenete szövevényes, megható és lenyűgöző kalandba sodorja mindhármukat. Brian Selznick könyve 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját, és egy teljesen új, eddig ismeretlen olvasási élménnyel lepi meg a csodálatos történetek kedvelőit.
A Segítség szintén egy itthon is jól ismert regény alapján készült. Tate Taylor rendezését is jelölték az Arany Glóbuszra az idén, de abban a kategóriában nem nyerhetett. 
Egy szobrot azért begyűjtött: Octavia Spencert díjazták, mint legjobb női mellékszereplőt. Az Oscarra három különböző kategóriában négy jelölést kapott a film.
A regény itthon most, a film bemutatóját követően már a második kiadását éli: ezúttal a könyv borítóját a film plakátjához igazította az Európa Kiadó.Kathryn Stockett regénye a hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsolja az olvasót. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi – a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig álmukban sem mernék elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán). Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba. Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik. Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet. De a közös munka révén a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük – hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása –, a fiatal lány a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtté válik.
A Hadak útján az Arany Glóbuszra két jelölést kapott, de nem nyert semmit. Az Oscarra már hat kategóriában jelölték, a legjobb filmek között is ott van, de a Miner.hu kritikáját elolvasva az az érzésem támadt, 
hogy Steven Spielberg rendezése nincs az esélyesek között. Regény alapján forgatták, és több jelölést is kapott – ez már elég ahhoz, hogy felhívja az olvasóközönség figyelmét.
A könyv a Cartaphilus Könyvkiadónál jelent meg a közelmúltban, de a szerző nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: Michael Morpurgotól már olvashattunk néhány regényt korábban is. A Hadak útján c. könyvet a brit szerző 1982-ben írta, egy ló és egy férfi barátságáról szól, akiket a háború elszakított egymástól. Joeyt csikó kora óta nagy szeretettel neveli gazdájának fia, Albert. Ám nehéz idők jönnek: kitör a háború, és a gazda pénzszűke miatt kénytelen eladni a lovat a hadseregnek. Albert képtelen belenyugodni barátja elvesztésébe, és megfogadja, mindent megtesz azért, hogy egy nap újra együtt lehessenek. A deres belecsöppen az első világháború gyilkos kavalkádjába. Ahogy fordul a hadiszerencse, hol az angolokat, hol a németeket szolgálja, végül egy öldöklő csata után a senki földjéről ismét az angolok közé téved. Csakhogy megpróbáltatásai ezzel még korántsem értek véget. Jó és rossz oldaláról egyaránt megismerte már az embert: megtapasztalta a béke szépségét, a barátság erejét, majd a háború rútságát. De vajon találkozik-e még valaha igaz barátjával, Alberttel?
A Rém hangosan és irtó közel két kategóriában kapott jelölést: a legjobb film mellett a legjobb férfi mellékszereplőért is díjazhatják Stephen Daldry rendezését. 
A film középpontjában egy 11 éves New York-i srác áll, aki a szeptember 11-i terrortámadásban elveszítette az édesapját. A filmet itthon március 8-tól vetítik a mozik, de a regény már 3 éve a boltok polcain várja az olvasókat.
Bizony, ez is egy regény alapján készült, és a Cartaphilus Könyvkiadó már 2009-ben felfigyelt a történetre. Most, az Oscar-jelölés apropóján persze újra kiadták, a borítót ezúttal a film plakátjához igazítva. A regény olyan kérdéseket boncolgat, amelyek amerikaiak ezreit foglalkoztatták 9/11 után. Jonathan Safran főszereplője egy kilencéves fiú, New Yorkban él, és 2001. szeptember 11-én eltűnt a papája. Nem hagyott egyebet maga után, csak a régi holmiait, néhány üzenetet a telefon rögzítőjén, valamint egy titokzatos borítékot, benne egy kulccsal és egy névvel: Black. Oskar hozzálát, hogy felkeresse az összes Black nevű embert New Yorkban, és kiderítse, milyen zárat nyit a rejtélyes kulcs. Blackből csak 216 van a Nagy Almában, de a zárral már nem ilyen egyszerű a dolga; a városban ugyanis körülbelül háromnegyedóránként születik egy új zár. Ráadásul időközben számos egyéb kérdés is felmerül. Oskar dolga tehát messze nem egyszerű.
A legjobb film díjának várományosai közül a Moneyball az egyetlen olyan adaptáció, amelyik még nem olvasható magyarul, bár a szerző nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. Michael Lewis három műve jelent meg eddig az Alinea Kiadó gondozásában, és valószínűleg a Moneyballra is sor kerül hamarosan. A filmet hat kategóriában jelölték az aranyszobrocskára, a legjobb férfi főszerep címért Brad Pitt is versenyben van.
Ha vetünk egy pillantást a legjobb film díjáért felsorakozott produkciók mögé, rögtön kiderül, hogy az irodalom filmekre gyakorolt hatása máshol is jelen van. A legjobb női főszerepre öt színésznőt jelöltek, és mindegyik egy-egy regényhőst formált meg a jelölést jelentő mozifilmen: Viola Davis (A Segítség, Kathryn Stockett); Rooney Mara (A tetovált lány, Stieg Larsson); Meryl Streep (Margaret Thatcher – The Iron Lady); Michelle Williams (Egy hét Marilynnel, Colin Clark); Glenn Close (Albert Nobbs, George Moore).
A legjobb férfi főszerepre öt színész pályázik, hárman szintén egy-egy adaptációban alakítanak: George Clooney (Utódok, Kaui Hart Hemmings); Brad Pitt (Moneyball, Michael Lewis); Gary Oldman (Árulás vagyis a Suszter, szabó, baka, kém, John le Carré).
forrás: olvasoterem.com