Június 8-a az óceánok világnapja. Hazánkban a tengerek világa távolinak tűnhet, mégis mindannyian függünk tőlük.
Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, egészségük mégis veszélyben van. A tengeri gerinces állatok populációi felére zsugorodtak, korallzátonyaink 50 százalékát elveszítettük. A tengereinkben lebegő 150 millió tonna műanyag hulladék is napi szinten veszélyezteti az élővilágot, így bennünket is. A WWF Magyarország és a White Rabbit közös kampánya az élő korallokért erre hívja fel a figyelmet.
Ha nem is érezzük közel magunkhoz a tengereket, jó, ha tudjuk, hogy mindannyiunk léte alapvetően függ az óceánoktól és azok egészségétől. Ezek a hatalmas vízfelületek a Föld felszínének 70 százalékát teszik ki, az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára.
A tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az emberek 60 százaléka él a partvonalak 100 kilométeres körzetében. Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és 2 millió fajnak adnak otthont.
Ez a kimeríthetetlennek tűnő erőforrás egy ideje veszélyben van – mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk.
A tengeri gerinces fajok populációi 1970 és 2012 között 49 százalékkal zsugorodtak. Ez az adat 1234 gerinces faj 5829 populációjának vizsgálatán alapszik. A legdrasztikusabb csökkenés az 1970-es években, egészen a ’80-as évek derekáig ment végbe, amikor jelentős mértékben megindult a globális túlhalászat. Az elmúlt időszakban a trópusi és szubtrópusi területeket érintette leginkább a biológiai sokféleség pusztulása.
-----
Forrás: https://ng.24.hu/fold