Tőrös Péter a fővárosban született. 1967-ben szerzett diplomát A Semmelweisz Orvostudományi Egyetemen. Családjában ő volt az első orvos. A végzés után az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ekkor már biztos volt benne, hogy a sebészetet választja hivatásául.
Budapesti lévén először ott próbálkozott, majd egy barátja felhívta a figyelmét, hogy Esztergomban az új sebész főorvos ( Mátyus Lajos) munkatársakat toboroz. Az első ismerkedő látogatás során kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük.
1968. január 2-án kezdett dolgozni az esztergomi kórházban. Februárban végezte el első műtétét, főnöke asszisztálása mellett, melyet pályafutása során még közel 10 ezer követett.
Az akkori kórház főorvosai, akik méltó társai voltak Mátyus Lajosnak – Kárpáthy László (szülészet), Russay Györyg ( gégészet), Kiss Gyula (bőrgyógyászat), Patonay János (gyerekgyógyászat), Marcell István (urológia), Teleki Kálmán (tüdőgyógyászat), Lélek István ( belgyógyászat), Kerekes Károly ( patológia), Mohos Zoltán (laboratórium) hamar befogadta a tehetséges fiatalt.
Nem csak a főorvosok, de fiatal kollegái Pénzes István, Zámbori János, Havasi László, Lampert András – és még sorolhatnám a neveket – is szeretettel fordultak irányába.
Igazi közösségi ember volt egész pályafutása során. 1982-be párttitkár lett, de ez nem befolyásolta szakmai elismertségét.
Biztos kezű sebészként méltó helyettese lett Mátyus Lajosnak. Ő indította el Esztergomban a betegek érsebészeti ellátását is.
1986-1993-ig a dorogi kórház sebészeti osztályát vezette.
1997-től 2000-ig a Magyar Orvosi Kamara Esztergomi Szervezetének elnökévé választották.
2007-ben tette le a szikét, ezután a kórház minőségbiztosítási igazgatói feladatait látta el.
Nem írt tankönyveket, nem lett professzor, de nagyon sok betegnek adta vissza az egészségét, gyógyított, operált, irányított, vezetett, egyszóval magas szinten tette azt, amit megfogadott orvossá avatásakor.